NFL-sztorik a múltból

A safety mint kétpontos akció nem túl gyakori vendég a futballpályákon. Ezt jelzi, hogy eddig nem született olyan játékos, aki teljes karrierje során legalább öt safetyt szerzett volna. Négyet is csak ketten: Ted Hendricks, aki három gárdában szerepelt linebackerként a pályafutása során, valamint a Detroit Lions korábbi defensive tackle-je, Doug English. Azonban eddig mindössze egy olyan meccset játszottak az NFL történetében, ahol egy játékos két safetyt jegyzett.

A Seattle Seahawks történetében eddig három játékost érte az a megtiszteltetés, hogy aktív pályafutása befejezése után az általa viselt számot visszavonultatták. Kétség sem férhet hozzá, hogy Steve Largent, Cortez Kennedy és Walter Jones minden lehetséges módon megszolgálta, hogy ilyen módon is elismerjék a klubért tett érdemeiket. Ennek megfelelően a 80-as, a 96-os és a 71-es számot soha többé senki nem viselheti a Seahawksnál. És bármilyen furcsa, pontosan ez a helyzet a 12-sel is.

Alapkövetelmény, hogy egy futballjátékos az utolsó leheletéig harcoljon a pályán. Ezt az elvárást nyilvánvalóan nem is kell ecsetelni a profik számára. Mi sem természetesebb azonban, hogy a nagy hátrányban lévő csapatok játékosai kevéssel a találkozó vége előtt már nem adnak bele apait-anyait, hanem szeretnék minél előbb és minél kisebb ráfordítással letudni a meccset. Viszont a legkitartóbbak ilyenkor sem adják fel.

A sikert és a kudarcot sokszor egészen apró nüanszok választják el egymástól. Különösen a meccsek hajrájában egy balszerencsés mozdulatnak, egy rossz bírói döntésnek vagy egy értelmetlen szabálynak könnyen felnagyítódhat a szerepe. Ahogy a 2001-es évad rájátszásában Tom Brady esetében is láthattuk, egy apró momentum következtében akár egy karrier is egészen más irányt vehet.

Az NFL vezetői köztudottan nem kedvelik, ha egy játékos túlzott gólörömöt mutat be. Ezért 15 yardos büntetéssel sújtják a renitenseket annak érdekében, hogy a touchdownt szerző csapat tagjainak ne legyen kedvük igazán teret adni az érzéseiknek. Ennek ellenére létezik egy olyan ünneplési forma, amelyet a pontszerző nem egyedül mutat be, kellően látványos is, ám a bírók mégsem dobnak rá sárga zászlót.