Nem túlzás kijelenteni, hogy az NFL draftja a sportág igazi ünnepe. Manapság szinte hollywoodi külsőségek közepette rendezik meg a játékosbörze első napját, ahol az adott évben az egyetemükről kiröppenő legjobb játékosok találnak maguknak csapatot. Ennek során az újoncok gyakran könnyekig meghatódnak, mivel ekkor tudatosul bennük először, hogy elérték életük egyik legfontosabb célját.
A draftok első pickjét még a többi között is kiemelten kezelik. Egy évad legelőkelőbb helyén elkelő játékosának lenni hatalmas dicsőség még akkor is, ha az illető éppenséggel az előző idény leggyengébb együtteséhez kerül. Azonban 2004 tavaszán Eli Manning nem osztotta ezt a nézetet, amikor a San Diego Chargers vette le őt a listáról. A fiatalabbik Manning-fivér reakciója nem volt meglepő, annál inkább a nyugati parti klub választása. Archie Manning, Eli édesapja ugyanis két nappal a draft előtt már kijelentette, hogy fia nem kíván San Diegóba igazolni.
Archie, Eli és Peyton Manning
A szurkolók ennek okán feszült várakozással tekintettek a játékosbörze elé. Voltak, akik azt hitték, egy játékos szavának nem lehet akkora ereje, hogy "lebeszéljen" egy gárdát a draftolásáról. Mások azonban elképzelhetőnek vélték, hogy a híres Manning-família csemetéje olyan komoly nyomást lesz képes gyakorolni a Chargers vezetőire, amely elrettenti őket Eli megszerzésétől. Nos, inkább ez utóbbi csoportnak lett igaza. Eli már a bejelentés pillanatában sem titkolta undorát, amely a drafton készült fotókon egyértelműen felfedezhető.
Paul Tagliabue főigazgató mellett Eli és a szülei
Aztán a dolgok felgyorsultak, így Elinak szinte ideje sem maradt kellően megutálni A.J. Smith-t, a Chargers általános menedzserét a csökönyösségéért. Történt, hogy a negyedik helyen választó New York Giants általános menedzsere, Ernie Accorsi számára a választás percei alatt befutott a San Diego-i klub ajánlata a kis Manning trade-jéről. A Chargers Manninget kínálta a negyedik választási jogért cserébe, amely mellé kértek még néhány picket, valamint Osi Umenyiora defensive endet.
A.J. Smith nem önszántából mondott le Eli-ról
Accorsi pillanatok alatt döntött a csere elfogadásáról, ám az végül Umenyiorát nem érintette. A végső megállapodás arról szólt, hogy a Chargers adja Manninget, a Giants pedig a 2004-es összesített negyedik, a 2004-es harmadik körös, a 2005-ös első körös választási jogát, illetve a Tampa Bay Buccaneerstől megszerzett 31 éves tackle-t, Roman Obent. A cserét követően a Chargers a negyedik helyen kiválasztotta Philip Rivers irányítót, a harmadik körben Nate Kaeding rúgót, míg a következő drafton Shawne Merriman defensive endet.
Eli Tom Coughlin vezetőedző és Ernie Accorsi általános menedzser társaságában
És Eli Manning miért nem akart a Chargersnél játszani? Nos, a San Diego irányítóját akkoriban Drew Breesnek hívták, akit a futballban járatosak a "harmadik" Manning-testvérként ismernek. A Manning-testvérek a valóságban tényleg hárman vannak, hiszen Peytonnak és Eli-nak van egy bátyja, Cooper, akit egy gerincprobléma megfosztott a profi futballkarriertől. A fiúk édesapja, Archie Manning, a New Orleans Saints korábbi irányítója azonban már az egyetemi évei alatt kiváló kapcsolatot épített ki Breeszel, amely reláció az idők folyamán egyre erősebbé vált.
Brees a Chargers irányítójaként LaDainian Tomlinsonnak adja a labdát
Visszatérve a Manning-Rivers cserére, a történet több szálon is igen érdekes fejleményekhez vezetett. A két irányító eddigi eredményeinek összevetése sok bonyodalmat nem okoz, abban a kis Manning utcahosszal vezet Riversszel szemben. Irányításával a Giants kétszer is bajnok lett, amely címek közül az első igazán emlékezetesre sikerült. Közben a Chargers irányítója eleinte remek statisztikákkal vétette magát észre, ám a csapata képtelen volt átlépni a saját árnyékát.
Rivers pályafutása eddig nem sikerektől volt hangos
Merriman, Kaeding és Oben már valamennyien visszavonultak. Merriman egy időben a liga egyik legkiválóbb passzsiettetőjének számított, és Kaeding is minden idők második legpontosabb rúgója lett, ám ezek nem hasonlíthatóak össze a Vince Lombardi Trófea csillogásával. A Chargers vezetői emellett egy további ok miatt is falba verhetik a fejüket. A 2004-es holtszezonnak négy irányítóval a rosterükön kívántak nekivágni, így egy elkapót tettek ki a keretükből. Rá némi Miamiban eltöltött szenvedés után a Patriots csapott le, hogy azt követően éveken át Tom Brady kedvenc célpontjaként szolgáljon. Természetesen Wes Welkerről van szó.
Merriman 45,5 sackkel zárta sérülésekben bővelkedő karrierjét
Közben Brees karrierje is érdekes fordulatot vett. A 2005-ös idény végén az irányító súlyos vállsérülést szenvedett, amelyet követően sokan kétségbe vonták, hogy képes lesz-e magas szinten folytatni a karrierjét. A Chargers ennek következtében olyan szerződést kínált Breesnek, amelyről kiáltott, hogy nem bíznak a játékos felépülésében. Ezért a karmester további klubokkal kezdett tárgyalni, s végül a Saints ajánlatára bólintott rá. Így pedig éppen abban a városban lelt új otthonra, ahol Archie Manning az egész pályafutását töltötte, és ahol Peyton és Eli Manning is felnőtt. És ott is szerezte meg a franchise és önmaga első bajnoki címét.