NFL-sztorik a múltból

A világ legjobb sportjának felejthetetlen pillanatai. Játékok, meccsek, történetek az NFL 1920 óta íródó históriájából.

Facebook

Kérések, javaslatok

Ha volna olyan NFL-sztori, amelyről szívesen olvasnál, dobd be az ötleted a kommentek közé.

XCVI. Könnyelmű ajándék

2013.09.03. 19:04 kothoga

Alapvető dolog, hogy a pályán a védelem tagjai - a testi épségüket nem kímélve - mindent megtesznek annak annak érdekében, nehogy pontokat engedjenek ellenfelüknek. Ennek következtében a támadók is tisztában vannak azzal, hogy minden egyes yardért vért kell izzadniuk. Marvin Harrison, az Indianapolis Colts egykori elkapója is ebben a tudatban lépett pályára 2004. január 4-én a Denver Broncos elleni wild card-meccsen. Ahol aztán igencsak kellemes meglepetés érte az első negyed végén.

A hazai pályán szereplő Colts 7-3-as vezetését mutatta az eredményjelző, amikor az első negyed utolsó percében jártunk. Addigra az Indy irányítója, Peyton Manning egyértelmű jeleit mutatta annak, hogy bombaformában van. A karmester Brandon Stokley részére már az összecsapás negyedik percében kiosztott egy touchdownpasszt, és hazai szempontból a Colts második támadó drive-ja is kedvezően alakult.

marvin harrison.jpgMarvin Harrison Peyton kedvenc célpontjai közé tartozott

A denveri 46 yardos vonalon jártak a csapatok, amikor a kék-fehérek passzjátékot hívtak. Manning - szokásához híven - egyik kedvenc célpontját, Marvin Harrisont kereste a labdával. A játékszer - mintegy 20 yardos légi utat követően - a vendégek 30 yardosán a receiver kezeiben landolt, aki a felugrás közben bemutatott elkapás következtében a földre zuhant. Úgy tűnt, a play itt véget ért. Manning is már igyekezett a huddle-ba, hogy elmagyarázza csapattársainak a következő játékhívást.

Ekkor azonban váratlan dolog történt. A négy Broncos-védő gyűrűjében a földön fekvő Harrison óvatosan felállt, majd hatalmas vágtába kezdett. A nézők eleinte nem értették, mi zajlik a pályán. Aztán amikor az elkapó elérte a célterületet és a zebrák touchdownt jeleztek, a lelátó népe örömujjongásba kezdett. De igazán csak a visszajátszás tette világossá a történteket. Az ugyanis egyértelműen azt mutatta, hogy az elkapást követően egyetlen védő sem ért Harrisonhoz. Helyette inkább rögtön egymásra mutogatva keresték a felelőst, aki miatt az elkapó üresen maradhatott. Így a play a játékos földet érésekor nem ért véget, ennek köszönhetően pedig a szemfüles receiver touchdownt szerezhetett.

Harrison furcsa touchdownja és pár szép megmozdulása a Broncos ellen

"Egyszer csak azt láttam, hogy Marvin sprintelni kezd az end zone felé. Amikor ilyen dolgok történnek, akkor az azt jelenti, hogy ez a te napod lesz" - nyilatkozta az eset kapcsán Manning. Az irányító nem is tévedett. Bár a denveriek pár héttel korábban az alapszakaszban 31-17-es győzelmet arattak az indianapolisi RCA Dome-ban, a rájátszásos látogatásuk nem hozott izgalmakat. A Colts a félidőben már 31-3-as vezetést tudhatott magáénak, és a találkozót végül 41-10 arányban húzták be a demoralizált Broncos ellenében.

A Colts irányítója aznap egészen zseniális produkcióval rukkolt elő. 26 átadásából 22 került csapattárshoz, amely 377 passzolt yardot és - interception nélkül - öt touchdownpasszt eredményezett. Ezzel pedig ő lett az első játékos az NFL történetében, aki egy szezonon belül (az alapszakaszt és a playoffot is beleértve) háromszor dobott legalább öt touchdownpasszt. Az első félidőben jegyzett négy touchdownpassza is rájátszásos csúcsot jelentett, bár ehhez hasonlót korábban már 10 irányító is bemutatott. Nem meglepő, hogy Peyton Broncos elleni ratingje elérte a maximális 158,3-at.

peyton-manning.jpgPeyton egyszerűen hibátlan volt aznap

A vesztes fél - érthető módon - korántsem volt lelkes a történtek miatt. "Semmit nem csináltunk. Nem tudom, hogy 14 éves pályafutásom alatt éreztem-e valaha hasonlót, mint ma. Ahogy néztem a dolgokat, arra gondoltam, hogy ez csak vicc lehet. Bizonyára csak viccelnek velem" - értékelt Shannon Sharpe, a Broncos tight endje.

A Colts győzelme azt jelentette, hogy a klub Baltimore-ból való 1984-es elköltözése óta első alkalommal nyert playoffmeccset. A siker kellő lendületet adott az együttesnek ahhoz, hogy a divíziós körben Kansasben is győzni tudjanak (38-31). Ugyanakkor ahhoz már nem bizonyult elegendőnek, hogy Manningék az New England Patriots otthonát is bevegyék. Az AFC döntőjében ugyanis Tom Bradyék 24-14-es verést mértek a Coltsra, majd a Carolina Panthers elleni diadalukkal a liga tetején találtak magukat.

A bejegyzés trackback címe:

https://nflhistory.blog.hu/api/trackback/id/tr205493948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása