A rendes játékidőben döntetlenre végződő találkozókon megszokhattuk, hogy a hosszabbítás kezdete előtt a csapatkapitányok a pálya közepére sétálnak, hogy pénzfeldobással eldöntsék, ki kezdheti a ráadást. Mindez olyan egyszerűnek és magától értetődőnek tűnik, hogy azt hihetnénk, a találkozó ezen pontján nem történhet semmi váratlan vagy rendkívüli. Pedig ha felidézzük az 1998-as Hálaadás napján lejátszott Detroit Lions-Pittsburgh Steelers meccs hosszabbítását megelőző pillanatokat, azt láthatjuk, hogy a fenti procedúra (akkor még) komoly feszültségforrást rejtett magában.
A 7-4-gyel álló Pittsburgh a könnyű győzelem reményében lépett pályára a Pontiac Silverdome-ban, ahol a 4-7-tel szerénykedő autógyári gárda látta őket vendégül. A két együttes azonban váratlanul érdekes és fordulatos összecsapást vívott egymással. A harmadik negyed közepén a Steelers 13-3-as előnyre tett szert, ám éppen ők voltak azok, aki Norm Johnson 25 yardos mezőnygóljával az utolsó pillanatokban döntetlenre mentették a meccset (16-16). Jöhetett a hirtelen halál, ám előtte el kellett dönteni, melyik alakulat vezetheti a sokat érő első támadást.
Phil Luckett főbíró nem sejthette a rá váró megpróbáltatásokat
A csapatkapitányok a pálya közepén tartózkodtak, és Jerome Bettis, a Steelers futója volt az, aki a fej (heads) és az írás (tails) közül választhatott. Phil Luckett főbíró a szabályoknak megfelelően megkérte a Busz becenévre hallgató running backet, hogy az érme feldobását követően, annak levegőben való tartózkodása alatt döntsön a két lehetőség közül. Az érme hamarosan elindult légi útjára, és Bettis - legalábbis első hallásra - írást (tails) mondott. Sokak megdöbbenésére Luckett bejelentette, hogy a Steelers játékosa a fejet (heads) választotta. Mivel az érme az írás oldalával felfelé landolt a gyepen, a Lions vált kedvezményezetté.
Természetesen a pályán tartózkodó pittsburghiek, akárcsak a pálya szélén állók, heves reklamálásba kezdtek. Próbálták győzködni a bírót, hogy ők nyerték a pénzfeldobást. Luckett azonban hajthatatlannak bizonyult. Azt állította, hogy Bettis ugyan valóban kiejtette az írás (tails) szót, ám elsőként a fej (heads) hagyta el a száját. Mindez teljesen hihetetlennek hatott, ám csak az első hangos ismétlésig. Akkor ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy Bettis - mintha megpróbálna biztosra menni - nagyjából a "hea-tails" szót mondta (katt a videóért). Mivel ilyen esetben az első választás számít, Luckett teljesen helyesen úgy értelmezte, a futó a fej (heads) mellett döntött.
Bettis választásáért nagy árat fizetett a Steelers
A történtek után a labdát fogadó Lions köszönte szépen a vendégek bénázását, és rögtön az első támadásból - a találkozón a negyedik hárompontosát jegyző - Jason Hanson 42 yardos mezőnygóljával begyűjtötte a győzelmet (19-16). Bár sokan a mai napig az NFL története egyik legrosszabb bírói döntését tulajdonítják Luckettnek, már a meccs utáni napokban világossá vált, hogy a bíró valójában nem hibázott. Ugyanakkor a további hasonló esetek elkerülése végett a liga a következő idénytől (a Jerome Bettis-szabály keretében) elrendelte, hogy a fej-írás választásra a pénz feldobása előtt kerüljön sor, azt két bíró felügyelje, és a főbíró - ugyancsak a feldobást megelőzően - fennhangon jelentse be, melyik érmeoldalra esett a választás.
A mindennaposnak nem mondható vereség teljesen kizökkentette az addig playoffra esélyesnek tartott Steelerst, és az arany-feketék végül öt vereséggel és csúfos 7-9-es mérleggel zárták az alapszakaszt. A Lions - talán a bajtársiasság jegyében - ugyancsak elvesztette valamennyi hátralévő összecsapását, és 5-11-gyel búcsúzhattak el az 1998-as szezontól.