NFL-sztorik a múltból

A világ legjobb sportjának felejthetetlen pillanatai. Játékok, meccsek, történetek az NFL 1920 óta íródó históriájából.

Facebook

Kérések, javaslatok

Ha volna olyan NFL-sztori, amelyről szívesen olvasnál, dobd be az ötleted a kommentek közé.

LXVI. Pillanatnyi kihagyás

2013.06.26. 19:36 kothoga

Szeretnék elnézést kérni az olvasótól annak kapcsán, hogy egy szentségtörést követek el a mai posztban, amely során az NFL és a magyar labdarúgó liga között vonok párhuzamot. Ezúttal egy 49 évvel ezelőtti hihetetlen, egyben érthetetlen játékra emlékezünk, amely bennem azonnal a 2001-es Újpest-Dunaferr meccsen történteket hívta elő. 12 esztendeje az újpesti Tokody Tibor ugyanis a másodperc töredékéig tartó kihagyása miatt legalább akkora zavart élhetett át a pályán, mint a Vikings egykori legendája, Jim Marshall 1964-ben.

Tokody öngólja

Marshall egyéves kanadai kitérő után az 1960-as draft negyedik körének összesített 44. helyén helyén került az NFL-be. Ugyan a Cleveland Browns választotta őt ki, ám ott csupán egy idényt húzott le, majd nagyszabású csere keretében a Minnesota Vikingsnál landolt. A védőről gyorsan bebizonyosodott, hogy nem az a sérülékeny fajta. Már Clevelandben sem hiányzott találkozóról, bár ott még nem meghatározó emberként számoltak vele. A Vikingsnál viszont rögtön a kezdőben találta magát, hogy 19 (!) éven keresztül kirobbanthatatlan legyen onnan.

jim marshall.jpg

Jim Marshall, a Vikings egykori 70-ese

1961 és 1979 között nagyszerű éveket élt át a defensive end. A Vikingsszal négyszer is Super Bowlba jutott, igaz, egyszer sem emelhették magasba a bajnoki trófeát. Bár a kitartás és a keménység szobrát Marshallról lehetett volna megformázni, a védő mindössze két Pro Bowlra jutott pályafutása során (1968, 1969). Ugyanakkor Alan Page, Carl Eller és Gary Larsen társaságában részese lehetett minden idők egyik legjobb védőfalának, amely a "Lila Emberevők" (Purple People Eaters) becenevet kapta.

purple-people-eaters.jpgA lila emberevők egymás között

Legendás keménységével Marshall az idő haladtával elképesztő csúcsokat kezdett ostromolni, majd adott át a múltnak. Visszavonulásakor egymás után 270 alkalommal lépett pályára kezdőként, valamint 282-szer játszott kihagyás nélkül. Természetesen mindkét statisztika elképesztő rekordot jelentett az 1979-es szezon végén, a 282 találkozó egyben azt is, hogy soha nem hiányzott semmiféle ok miatt bajnoki meccsről. Mára ugyan mindkettő megdőlt (Brett Favre, illetve Jeff Feagles által), ám csak a defensive endeket figyelembe véve a 270-es sorozata valószínűleg még sokáig fennáll. A fentiek mellett a Marshall által begyűjtött 30 fumble-nél többet soha senki nem tudott felmutatni a profik között, de a nevéhez fűződik minden idők legnagyobb mínuszos játéka (-66 yard) is.

És az egykori defensive end bármennyire is nem szeretné, mindenki erről ismeri őt. 1964. október 25-én a San Francisco 49ersszel meccselt a Vikings, amikor minden idők egyik legblődebb playében Marshall egy fumble-t szedett össze. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból azonban rossz irányba indult el vele, és 66 yardnyi futás, valamint egy (az általa vélt touchdown feletti öröme okozta) labdaelhajítás után safetyvel büntette csapatát. Természetesen nem touchdownt ítéltek a bírók, mivel ahhoz a 49ers valamely játékosának kellett volna birtokolnia a labdát a Vikings célterületén belül.

Marshall: -66 yard és safety

Hogy mi okozta Marshallnál a totális kihagyást, nehéz megítélni. Szerencséjére a találkozót ennek ellenére a Vikings nyerte 27-22-re, ám a safety levakarhatatlan stigmaként maradt Marshallon rajta. Sokan ezt az egyetlen playt okolják azért, hogy a defensive end eddig nem került be a Hall of Fame-be, hiszen nagyszerű pályafutása okán a szakemberek szinte egyöntetűen azt vallják, ott volna a helye. 

Aki azt gondolja, hogy a Marshallnál látott pillanatnyi zavar egyszeri volt a futball történetében, nagyot téved. Már az 1929-es Rose Bowlon (egyetemi döntő) a Calfornia Golden Bears játékosa, Roy Riegels mutatott be hasonlót, amelyből viszont nem lett safety, mivel egy csapattársa még a gólvonal előtt utolérte őt. A döntő után Riegels egy további évet lehúzott az intézménye csapatában, de későbbiekben az NFL-be nem került be. Edzőként viszont dolgozott középiskolai és egyetemi szinten, majd cégtulajdonos lett. Amikor Marshall 1964-ben elkövette a maga bakiját, levelet küldött neki, amelyben ez állt: "Isten hozott a klubban!"

Riegels is elvétette az irányt

Talán még az előző két esetnél is furcsább történt a Kent State-Towson egyetemi találkozón. A tavaly augusztusban lejátszott összecsapáson egy puntot követően a Kent State játékosa, Andre Parker megragadta a labdát, és ugyancsak a rossz irányba kezdett vele szaladni. Ezzel olyannyira megzavarva az összes játékost, hogy a pályán teljes káosz lett úrrá. Hihetetlen módon a saját csapattársai blokkokat (!) osztottak ki, hogy segítsék a safetybe tartó futását, miközben a Towson emberei addig nem nyugodtak, míg végül szerelték (!) őt. Ezzel ez a play sem végződött safetyvel.

Parker és a többiek hajmeresztő játéka

A bejegyzés trackback címe:

https://nflhistory.blog.hu/api/trackback/id/tr555377999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Trottervoltam 2013.06.27. 12:08:18

Következő aktuális téma lehetne a Bűnözők az NFL-ben? Itt nem DUI-kra gondolok, nyilván. És ebben a mezőnyben Hernandez hol állhatna egy "ranglistán"?

kothoga 2013.06.27. 13:20:54

@Trottervoltam: Igen, valami hasonló már bennem is felmerült a tegnapi nap után.

Tanácstalan · http://shipengine.blog.hu/ 2013.06.27. 16:51:41

@kothoga: Ne bulvárosodj el szerintem. Ezen poszton visongva röhögtem. :)
süti beállítások módosítása