A legtöbb NFL-játékos már gyerekkorától kezdve arra készül, hogy egyszer majd a profik közé kerül. Ennek megfelelően napjaink sztárjai közül a legtöbb játékos karrierje már középiskolás kora óta visszakövethető. Onnan már ösztöndíjjal kerülnek be a legjobb egyetemekre, ahol megkapják azokat az alapokat, amelyek később sikeres profivá teszik őket. Azonban vannak, akik egészen másként jutnak el az NFL-ig.
Minden idők talán legérdekesebb karriersztorija a Philadelphia Eagles korábbi játékosának, Vince Papale-nak a nevéhez fűződik. Az 1946-os születésű Papale középiskolás korában főként az atlétikára koncentrált, bár utolsó évében a futballal is próbálkozott. Aztán a amikor a St. Joseph's College atlétikai ösztöndíjjal hívta sorai közé, Papale felhagyott a tojásfocis sportággal. Köszönhető volt mindez alacsony termetének is, hiszen az érettségi idején igencsak madárcsontúnak bizonyult. 18 évesen mindössze 170 cm magas volt, és csupán 72 kg-ot nyomott.
Papale 83-as mezben játszott Phillyben
Bár a főiskola végére a magassága elérte a 188 cm-t, a futballal továbbra elkerülték egymást. Már csak amiatt is, mert az intézményben nem volt futballcsapat. Mivel Papale más sportágban sem bizonyult igazán tehetségesnek, végül civil szakmában helyezkedett el: egy középiskolában lett közkedvelt oktató. Hat éven keresztül, 1968 és 1974 között tanárként dolgozott, amikor elkezdett számára hiányozni a futball.
Jelentkezett is gyorsan a Philadelphia Bell csapatánál, akik az újonnan szerveződő World Football League keretein belül működtek. A WFL a futballt az Egyesült Államokon túlra kívánta eljuttatni, ám ezen célját nem érte el. Rögtön a második szezonjában megszűnt, így Papale is csapat nélkül maradt. Az akkor 29 éves fiatalember aligha gondolhatta, hogy éppen ennek köszönhetően indul el a világhír felé.
Az 1975-ös idényben 4-10-zel záró Philadelphia Eagles a következő holtszezonban nyílt játékosfelmérőt tartott, amelyen - 800 másik érdeklődővel egyetemben - részt vett az éppen csapat nélküli Papale is. A tryoutra az utcáról is be lehetett menni. Dick Vermeil vezetőedző végül a megfelelő fizikai adottságai, valamint a magával ragadó karizmája révén kiválasztotta őt, így bekerült az NFL-klub tágabb holtszezoni keretébe. Aztán kiváló felkészülését követően az idény kezdete előtt - általános megdöbbenésre - a végső rosteren is helyet kapott.
Papale életét Invincible (Legyőzhetetlen) címen filmesítették meg
Ezzel pedig a puntereket és a kickeret leszámítva minden idők legidősebb újoncaként került a ligába. Az első idényében 21 ezer dollárt kereső Papale főként az Eagles speciális egységében bizonyíthatta képességeit. A szurkolók gyorsan megkedvelték a csupaszív játékost, így hamarosan megismerte őt az egész futballvilág.
Mivel az is csodának számított, hogy Papale az NFL-ben játszott, természetesen hatalmas statisztikákat nem épített. Három profi idényben egyetlen elkapást jegyzett, amelyet az 1977-es szezonban mutatott be 15 yardért. Emellett a speciális egységben két begyűjtött fumble fűződött a nevéhez. Az 1976-78-as időszakban összesen 41 meccsen szerepelt, és harmadik idényében már 45 ezer dolláros szerződést kapott.
Az NFL-lel járó iszonyatos fizikai igénybevételt nem is bírta sokáig. Az 1979-es előszezon egyik meccsén vállsérülést szenvedett, és befejezni kényszerült a profi karrierjét. Azt követően nyolc éven keresztül tévés és rádiós kommentátorként dolgozott. Utána egy ideig jelzálog-bankárként is tevékenykedett. Később rákkal küszködött, de legyőzte a kórt. Ismertsége révén jótékonysági szervezetekbe hívták, és örömmel fogadta az ilyen jellegű felkéréseket is.
Egy nem mindennapi sztori három percben
Nem meglepő módon Hollywood is felfigyelt Papale romantikus, az amerikai álmot megtestesítő sztorijára. A film a keresztnevével játszva Invincible (Legyőzhetetlen) címen került a mozikba 2006-ban. Papale-t az alkotásban Mark Wahlbert alakította. A számos pozitív kritikát begyűjtő film valós elemeken nyugszik, ám a forgatókönyvíró több helyen kiszínezte a történetet, így korántsem tényszerűen mutatja be Papale életútját.
