A futballban a playek alapvetően a trénerek játékhívásain alapulnak. Az edzők a pálya szélén kiötlik az adott pillanatra szerintük legjobban illő sémát, azt bediktálják az irányítónak, aki végrehajtja a szakember elképzeléseit. Léteznek azonban olyan meccsvégi helyzetek, amelyek a begyakorolt játékok által nem megoldhatóak. Ilyenkor jöhet képbe a játékosok spontaneitása, és ilyenkor van óriási szükség Fortuna istennő hathatós közreműködésére. A River City Relay (jacksonville-i váltó) egy ilyen pillanata volt a futballtörténelemnek.
A play felidézéséhez a 2003-as alapszakasz 16. fordulójában rendezett Jaguars-Saints meccs utolsó néhány másodpercéig kell visszautaznunk az időben. A találkozóra Jacksonville-ben (a város egyik beceneve River City) került sor karácsony előtt négy nappal, és túl sok tétje már nem maradt az összecsapásnak. A Jaguars 4-10-es mérlegével már hetekkel korábban elszállt a rájátszásért folytatott küzdelemben, de a Saints 7-7-es mutatója is csupán matematikai esélyt jelentett; a csapat sorsa más együttesek kezében volt.
Jim Haslett, a 2003-as Saints vezetőedzője
Hét másodperccel a meccs befejezését megelőzően a New Orleans-i alakulat a saját 25 yardosán 2.&10 elé nézett, miközben a tábla 20-13-as hazai vezetést mutatott. Valószínű volt, hogy mindössze egy play maradt hátra a találkozóból, és a Saintsnek ebből az egy kísérletből kellene touchdownt, majd azt követően extra pontot szereznie ahhoz, hogy hosszabbításra mentse az összecsapást.
A Saints vezetőedzője, Jim Haslett értelemszerűen passzjátékot hívott, így Aaron Brooks irányító a snapet követően a jobb oldalon felfutó elkapóját, Donté Stallworth-t vette célba. A receiver a félpálya közelében húzta le a játékszert, és higanymozgásának köszönhetően pillanatok alatt lerázta a két rajta csimpaszkodó védőt. A továbbiakban Stallworth a pálya közepe felé szaladt, miközben egészen a 33 yardos vonalig jutott. Ekkor a rá váró szerelés elkerülése érdekében átadásra szánta el magát, amelyet a helyzetből adódóan csakis hátrafelé ereszthetett el.
A labda elkapótársa, Michael Lewis karjaiban landolt, aki előtt azonban ugyancsak nem volt tiszta az út. Lewis ennek ellenére a Jaguars 25-éig jutott, majd Deuce McAllister futóhoz passzolt. McAliister ugyan eljutott a 20 yardos vonalig, ám a védők őt is gyorsan körbevették. A futó ekkor hirtelen egy visszapasszt eresztett el, amely a középen tartózkodó Jerome Pathon elkapóhoz jutott, aki előtt a pálya bal szélén kialakult tumultus, illetve az egyik csapattársa által kiosztott blokk hatására tisztává vált az út a célterületig. Pathon nem is habozott, és a labdával pillanatok alatt az end zone-ba vágtatott.
A hihetetlen touchdown szerzője, Jerome Pathon
A Saintst ekkor mindössze egyetlen pont választotta el a vetélytársától (20-19), és ugyan a jutalomrúgás még hátra volt, mindenki elkönyvelte a hosszabbítást. A labda ekkor az elé a John Carney elé került, aki 23 idényen át tartó, kickerként befutott karrierje során 635 alkalommal rúghatott extra pontért. A játékos ezen alkalmakból mindössze tízszer tévesztett, de az egyik ilyen tévesztését éppen erre a meccsre időzítette. A long snap megfelelőnek bizonyult, de Carney a jobb oldali kapufa mellé vágta a labdát, a Jaguarsnak ajándékozva a sikert.
A River City Relay és az elrontott extra
Az extra pont pillanatában már ismeretes volt, hogy a wild cardra hajtó csapatok közül a Seahawks és a Cowboys is megszerezte a tizedik győzelmét, ami a Saints playoffra vonatkozó álmait szertefoszlatta. Nem tudni, hogy mindez Carneyt mennyiben befolyásolta. A Saints a tisztesség kedvéért az utolsó fordulóban legyőzte a Cowboyst, és 8-8-cal zárta a szezonját. A Jaguars ellenben vereséggel búcsúzott 2003-tól, mivel a záró játéknapon kikaptak a Falconstól.
