Az 1994-es idény 13. fordulójában két csoportrivális találkozott a Giants Stadiumban, ahol a Jets együttese a Dolphinst látta vendégül. A bye weekek után a hazai zöld-fehérek 6-5-ös, a floridai gárda 7-4-es mutatóval érkezett november utolsó fordulójához, így a győzelem mellett mindketten a rájátszáséért is küzdöttek. A divízióban rendkívül kiélezett volt a helyzet ekkor. A Bills 6-6-tal állt azt követően, hogy Hálaadáskor vesztett Detroitban, míg a Patriots és a Colts 5-6-os mutatóval szerénykedett a csoport alján.
A meccsen a harmadik negyed elején már 17-0-s hazai vezetést mutatott az eredményjelző, és kezdett igencsak rosszul állni a Dan Marino vezette Dolphins szénája. Ekkor a floridaiak irányítója touchdownpasszt osztott ki Mark Ingram számára, amellyel kezdetét vette a vendégek felzárkózása. A Jets Johnny Mitchell révén még újabb hatpontos találatot szerzett, de a 24-7-es eredmény sem kedvetlenítette el a Dolphins játékosait.
Az irányító poszt korszakos egyénisége, Dan Marino
Még a harmadik negyedben ismét villant a Marino-Ingram tengely, majd a záró játékrészben, a Jets irányítója, Boomer Esiason interceptionje után Ingram újabb elkapása már látótávolságon belülre repítette a Delfineket (24-21). A folytatásban Esiason ismét eladta a labdát, a Dolphins azonban nem volt képes kiaknázni a hazaiak hibáját, és puntra kényszerültek. Két és fél perccel a vége előtt a Jets irányítója harmadszor is interceptiont vétett, ez által a sokadik lehetőségét is megkapta a Miami, hogy legalább hosszabbításra mentse az összecsapást.
Fél perccel a találkozó vége előtt, futó óra mellett, a Dolphins már a hazai nyolcyardoson járt. A vendégeknek még maradt egy időkérésük, de Marino a "Clock! Clock! Clock!" kiáltással egybekötött mozdulatokkal jelezte, hogy spike-ra készül. A Jets-védelem ennek következtében rendesen fel sem állt, jól jött volna nekik is a rövid szünet. Marino azonban nem spike-olt, hanem a snapet követően a pálya jobb oldalán tartózkodó elkapóját, Ingramet vette célba. A receiveren védekező újonc corner, Aaron Glenn sem volt a helyzet magaslatán, így mellette Ingram gond nélkül húzta le a passzt.
Dan Marino cseles játéka
Mi az a spike? Meccsek, félidők végén, amikor egy csapat már kifogyott az időkérésekből, lehetőség nyílik arra, hogy az irányító a snap után - az óra megállításának céljával - szándékosan földhöz csapja a labdát. Ezzel természetesen a támadóegység egy kísérletet felad, ám cserébe a játékosok és trénereik röviden elemezhetik az adott helyzetet annak érdekében, hogy az általuk vélt legjobb játékot hívhassák.
Pete Carroll, a Jets vezetőedzőjeként
A meccset ezzel a cseles játékkal 28-24-re a Dolphins nyerte, akik a szezon végén 10-6-os mérlegükkel rájátszásba értek. Az idényük a divíziós körben zárult, ahol 22-21-re maradtak alul a Chargers ellenében. A Jets totálisan padlóra került a fake spike utáni érában. A 94-es évad maradék találkozóit kivétel nélkül elbukták (6-10), és Pete Carroll főedző kirúgása ellenére a következő két idényt az igen szerény 4-28-as mutatóval zárták.