1958. december 28-án több mint 64 ezer ember gyűlt össze a New York-i Yankees Stadiumban. A Nagy Almában aznap játszották az NFL döntőjét, ahol a házigazda Giants a Baltimore Colts együttesét fogadta. A találkozó, amely az első hosszabbításos összecsapásként került be a futball történelemkönyvébe, új fejezetet nyitott a játék népszerűségében.
A hihetetlen fordulatokat hozó mérkőzés félidejében még a Colts vezetett 14-3-ra, hogy néhány perccel az ütközet vége előtt 17-14-es állásnál már a hazaiaknál legyen az előny. Ekkor következett minden idők egyik legfantasztikusabb drive-ja, amelyet a Colts fiatal irányítója, Johnny Unitas komponált meg. Ennek során az vendégek a saját 25 yardos vonalukról a Giants 13-ára masíroztak, és hét másodperccel a vége előtt Steve Myhra mezőnygóljával kiegyenlítettek. Mivel a baltimore-i támadás megkezdésekor két perc volt hátra a találkozóból, a történelemben elsőként erre a sorozatra ragasztották rá a kétperces akció elnevezést.
Amikor lejárt a rendes játékidő, a játékosok csak találgattak, hogyan tovább, ám a főbíró elmagyarázta nekik a vadiúj szabályokat: "A csapat, amely elsőként szerez pontot, legyen az mezőnygól, safety vagy touchdown, megnyeri a meccset, és a találkozó véget ér." A pénzfeldobásnak köszönhetően a Giants kísérelhetett meg elsőként pontokat tenni a táblára, de nem jártak sikerrel. A puntot követően aztán ismét pályára lépett Unitas, aki egészen a célterületig vezette a Colts gárdáját. A Giants számára a kegyelemdöfést Alan Ameche egyyardos touchdownfutása jelentette.
A találkozót a becslések szerint mintegy 45 millióan látták a tévében. Ez a szám sokkal magasabb is lehetett volna, de a New York-i körzetben az NFL blackoutot rendelt el. A meccs hatására egy évvel később Lamar Hunt nyolc csapattal életre hívta az AFL-t, amely néhány esztendő elteltével végül összeolvadt az NFL-lel.
Az összecsapás nem pusztán a futball népszerűségére gyakorolt óriási hatást, de néhány résztvevő életét is örökre megváltoztatta. Unitas kétperces menetelése a futballtörténelem aranylapjaira került. A Giants két koordinátorának karrierje is fordulópontot vett. A támadók mestere, Vince Lombardi a meccs után Green Bayben lett vezetőedző, ahol a hatvanas években öt bajnoki címre vezette a Packerst. A védelem irányítója, Tom Landry 1960-ban Dallasba került ugyancsak vezetőedzőnek, és a texasiakkal a hetvenes években két Super Bowl-győzelmet jegyzett.
